antiflicker
​​Does the artist need to develop a wide scientific knowledge for himself if he is about to build a castle on pseudoscientific grounds? We can give an affirmative answer with a simple shrug of the shoulders though the castle itself can easily be occupied without a strong foundation, however strong its walls may be. Furthermore, it is also irrefutable that having proper foundation the amount of abstraction depends merely on intellectual quality. Surely, when knowing these, the artist will also know at each point the extent to which he shoves off from reality or distorts that. The professional judgement of an artwork – a pseudoscientific artwork – can still only be the questioning of its artistic values. That is, may it relate to any kind of social or natural scientific areas, the concrete approaching of that discipline from the side of science is absolutely superfluous and absurd. However, from the viewpoint of raising an artistic problem, it might be entirely appropriate – since artistic freedom is not influenced by the factor that bonds the scientific researcher’s hands to real facts.​
The artist does not strive for scientific laurels. In the course of his or her work, he or she searches for answers to artistic problems; solutions that most of all focus on the possible demonstration of the topic, that is, to a problem which is the least typical of the scope of tasks of the expert doing a scientific research, and which is a negligible factor regarding its order of importance. There are of course artists who are in close working relationship with researchers and laboratories, in order to make the professional application of a given technology into their art possible. This way the artist can exempt him- or herself from understanding the unfamiliar knowledge, and can concentrate on his or her own subarea and the creation of the work of art. Because of all this, the professional value of the completed work of art does not need to be higher as there are no grades of this scale – luckily – according to which there are pseudoscientific and more pseudoscientific works. Respectively, it is not a significant constituent either to what extent the work has real scientific values and what percentile indicators the scientific and artistic contents should have related to each other. In case these components can be decomposable at all and they do not rather compose a homogeneous mixture.
​Kell-e a művésznek széles körű, tudományos tájékozottsággal felruháznia önmagát, ha áltudományos talajra készül várat épÃteni? Egyszerű vállrándÃtással adhatunk igenlÅ‘ választ, pedig maga a vár erÅ‘s fundamentum nélkül könnyen bevehetÅ‘, legyenek falai bármily erÅ‘sek. Cáfolhatatlan az is továbbá, hogy a kellÅ‘ megalapozottság birtokában, a szellemi kvalitás függvénye csupán az absztrakció mértéke. Hiszen azok ismeretében minden lépésnél tudhatja a művész azt is, hogy melyik ponton milyen mértékben távolodik el a valóságtól, vagy ferdÃti el azt. Egy mű – áltudományos mű – szakmai megÃtélése mégis pusztán művészi értékeinek számonkérése lehet. Vagyis bármilyen társadalom-vagy természettudományos területet érint is, annak a diszciplÃnának a tudomány oldaláról való konkrét megközelÃtése teljesen fölösleges és abszurd. A művészi probléma felvetése szempontjából viszont lehet egészen helyénvaló. Hiszen a művészi szabadságot nem befolyásolja az a tényezÅ‘, ami a tudományos kutató kezét köti a valós tényekhez.
A művész nem tör tudományos babérokra. Munkája során művészi problémákra keres válaszokat, olyan megoldásokat, melyek leginkább a téma bemutathatóságára irányulnak, vagyis olyan problémára, mely a tudományos kutatást végzÅ‘ szakember feladatkörére legkevésbé jellemzÅ‘, fontossági sorrendjében elhanyagolható tényezÅ‘. Vannak persze olyan művészek is, akik szoros munkakapcsolatban állnak tudományos kutatókkal, laboratóriumokkal, hogy művészetükbe egy adott technológia professzionális applikálását tegyék ez által lehetÅ‘vé. Így a művész mentesítheti magát a számára idegen ismeretek megértésétÅ‘l és összpontosíthat saját részterületére, illetve a mű megalkotására. MindettÅ‘l az elkészült alkotás szakmai értéke nem kell, hogy magasabb legyen, hiszen nem léteznek – szerencsére – olyan fokozatai ennek a skálának, melyek szerint lenne áltudományos és áltudományosabb mű is. Illetve az sem jelentÅ‘s tényezÅ‘, hogy a mű milyen mennyiségben hordoz valós tudományos értékeket és milyen százalékos mutatókkal kell rendelkeznie a tudományos- és művészi tartalmaknak egymáshoz képest. Ha ugyan szétbonthatók ezek az összetevÅ‘k és nem képeznek egy homogén elegyet.