Bárki által tapasztalható látványfragmentumok kisajátításával azt érezhetjük, hogy eltulajdonítottuk azt a szeletet a világból, ahogy az expozícióval kiszakítottuk az idő kontinuitásából. A rögzített eseményt megismételhetővé téve időt nyerünk az újra megtapasztalás, a minél teljesebb befogadás lehetőségének. Ugyanakkor az itt es most illanó pillanatának konzerválása kényelmessé, ha úgy tetszik lustábbá teszi a befogadó közeget, a rögzíthetőség opciója egyben az át/megélés, megtapasztalás, felfedezés, rácsodálkozás elodázhatósága és repetitív esélye is.